Facebook
Pinterest
Youtube
Twitter
@eurooptickft1 Tweetjei
Blogger
Opticnet

Fénytörési hibák

Milyen szemüveget hordasz?


Rövid vagy távollátó vagy?


Ezt a kérdést sokan nem tudják megválaszolni, ami nem meglepő, mert zavaró kicsit az elnevezés. Aki rövidlátó, az közelre jól lát, de távolra nem éles a kép, aki távollátó, ő közelre nem lát olyan jól, viszont nekik a távollátásnál is lehetnek gondjai.

Magánkutatásaink alapján kimondható, hogy az emberek 90% -a nem tudja + vagy - a dioptriája. Kisebb százalékban legtöbbször azt sem tudják megmondani, hogy rövid vagy távollátó. Ami, valljuk be, nem szép dolog. Segítünk!


Egy kis segítség, hogy mi mit is jelent:  

rövidlátó fogalma,
távollátó fogalma,
presbiópi fogalma,
asztigmia fogalma.

 

 

 

Rövidlátók


Az első igencsak feltűnő jel, hogy szemüveged széle vastagabb, mint a közepe. Nagyon egyszerű megállapítani, ha mínuszos a dioptriád, bizony, Te rövidlátó vagy, nehezen vagy nem tudod elolvasni az olvasótábla jeleit 5 méterről.


De miért nem látunk távolra?


A rövidlátást az okozhatja, hogy szemgolyód hosszanti tengelye megnyúlik, így a beérkező képet a szem nem a szemfenékre, hanem az elé vetíti. Mikor közelre nézel, a sugarak elérik a maculát (sárgafolt), ezért közelre jól látsz, de távolra tekintéskor, vagy közepes távolságnál bizony az agy nem kap éles képet a szemtől.


Nézzük, mi történik, ha felvesszük a szemüvegünket:


Láthatod, a mínuszos lencsét ún. szórólencsének hívjuk (a széle, ugyebár vastagabb). Ez a beérkező sugarakat kifelé téríti, amik aztán a szembe érve már „pont" megfelelő szögben érkeznek, és az éleslátás helyére vetülnek. Így elértük azt, hogy minden távolságra élesen láss, azaz a szem, mint eszköz, éles képet közvetítsen az agy felé. És itt gyorsan egy félreértést tisztáznunk is kell. Sokszor találkozunk olyan felvetéssel, miszerint „ha nem hordom a szemüvegemet, akkor az erősíti a szememet" vagy „ellustul a szemem" vagy „hozzászokik".

A szem egy ESZKÖZ, ami a fizika törvényei alapján működik. Hacsak nem tudod a hosszanti tengelyedet lerövidíteni (vedd ki a szemgolyód, szikével nyesd meg kicsit aztán tedd vissza), úgy nem tornáztatod a szemed azzal, hogy nem hordasz okulárét, viszont eléred azt, hogy az agyad homályos képet kapjon. Az agy pedig egy idő után hozzászokik, hogy a szem nem küld pontos információt és a látásért felelős központ „ellustul".


Elejére


 

 

Távollátók


Hogy ismered fel magad? Hogy a szemüveged nagyít. Ha gyerekkorodban gyújtottál meg nagyítóval száraz leveleket, papírt, hangyát (...) akkor tudod, hogy miről beszélek. A pluszos szemüveg a viselő szemét nagyítja, a fénysugarakat összegyűjti és az origója felé téríti.

Ha még nincs szemüveged, de úgy érzed valami gáz van? Nos, ha ilyen problémával küzdesz, az alábbiakat észleled: nem kényelmes hosszú ideig olvasni, összefolynak a betűk, elfelejted, mit is olvastál, elveszted az érdeklődésedet, minden előzmény nélkül elbambulsz, fáradékony leszel. Sőt, sokszor a visszatérő fejfájásodat is ez okozhatja!


Miből fakad mindez?


Látható, hogy ha pluszos szemüveget igényelsz (ún. hypermetróp vagy), akkor a szemgolyód alakja miatt a kép a szemfenék mögé vetül. A szemlencsédet az izmokkal képes vagy (de ezt te nem veszed észre) olyan alakúra formálni, amivel jól fogsz látni távolra. DE, így a szemed, az idegrendszered folyamatosan dolgozik. Mikor közelre tekintesz, olvasni szeretnél, még jobban dolgoznia kell a szemednek, amire bizonyos korig képes is vagy (amíg fiatal vagy...) , de csak rövid ideig. Azaz mit fogsz valójában tapasztalni? Jól látsz távolra, minden rendben, közelre is tudsz olvasni, csak valahogy kimegy a fejedből, mit olvastál, elveszted az érdeklődésedet,álmosodsz, nehezen koncentrálsz.
Egy téveszme! Aki távollátó, annak csak olvasáshoz kell hordania a szemüveget. Ez nem igaz, higgy nekünk! Ha egész nap hordod, jobb lesz!


A hypermetrópia azért problémásabb, mert:


Nehezebben észrevehető, hiszen jól látsz közelre, távolra, mert a szem legyőzi ezt az optikai hibát, de felesleges terheléssel (újra csak gondolj a fejfájásra)!


Sokkal jobban igénybe veszi az idegrendszert, ha nem kezelik, ezáltal a mindennapos teljesítményünkre is hatással lehet! 


Kicsit nehezebb korrigálni, főleg, ha valaki régóta küzd a problémával és nem hordott szemüveget.


A pluszos lencse széle vékony, a közepe vastag. Az optikusok tudják, hogy minél kisebb átmérőjű lencsét választanak a szemüvegbe, annál vékonyabb lesz annak a közepe.


Elejére


 

 

Presbiópia


Egyre távolabbra kell tartanunk az olvasni valót? Mit jelent a presbiópia?


A presbiópia egy olyan állapot, amely a normál olvasási távolságban megnehezíti a látást.

Negyven év felett, különösen gyenge fénynél olyan feladatok, mint az olvasás és varrás nehezebbé válnak. Észrevehetjük például, hogy a betűk tisztább látása érdekében távolabbra tartjuk az újságot. Van, aki úgy érzi, hogy már rövid a karja. A presbiópia a távollátást azonban nem befolyásolja.


Van-e más hatása is a presbiópiának?


Ha sokáig közelre nézünk, mint az olvasásnál is, probléma lehet a koncentrálással, vagy megfájdulhat a szemünk, fejünk, esetleg elfáradunk.


Mi okozza a presbiópiát?


Nyugalmi állapotban a szem távolra fókuszál. Ahhoz, hogy közeli tárgyat is élesen láthassunk - azaz hogy a fókusz továbbra is pontosan az ideghártyára essen -, a szemnek változtatnia kell a törőerejét. A szemlencse alakja ilyenkor egy izom segítségével domborúbbá válik. A kor előre haladtával a lencse azonban elveszti rugalmasságát, alakja kevésbé változtatható. A lencse rugalmasságának fokozatos csökkenése okozza, hogy a közelre fókuszálás nehezebbé válik, és ilyenkor a gyújtópont az ideghártya (retina) mögött képződik.


Ki lesz presbiópiás?


Mindenki tapasztalja a presbiópiát okozó öregedést, tehát ezt az állapotot nem lehet elkerülni. Az öregszeműség esetében nem is betegségről, hanem a közelre látás korral járó, élettani romlásáról beszélünk. (Meg kell jegyezni, hogy aki fiatalabb korában kis mértékben rövidlátó volt, annál ez a folyamat a jól látókhoz képest csak későbbi életkorban, vagy esetleg egyáltalán nem okoz panaszt.)

A presbiópia panaszai 40-45 éves kor között jelentkezik először. A tünetek fokozatosan erősödnek, egyre nehezebbé téve a közelre nézést. 65 éves kor fölött a presbiópia jelentősen már nem változik.


Hogyan kezelhető az öregszeműség?


A presbiópiát pl. speciálisan közelre nézésre tervezett, egyénre szabott olvasószemüveggel lehet javítani. Sebészileg nem gyógyítható. A presbiópia korrekciója a közeli dolgokat élessé teszi ugyan, de a távoliakat elhomályosítja, így olvasószemüvegben nem lehet autót vezetni, vagy tv-t nézni. Annak érdekében, hogy a közelre és távolra nézés esetén ne kelljen állandóan cserélgetni a szemüveget, ún. bifokális szemüveg használható. Speciális lencséinek felső része a távol-, míg alsó része a közellátást segíti. A presbiópia korrigálása történhet még "fél szemüveggel", multifokális (azaz progresszív) szemüveggel amely korunk legkedveltebb lencse típusa az ilyen esetekben és speciális kontaktlencsékkel.


Mennyi időnként javasolt a szemvizsgálat?


45-65 éves kor között a szükséges korrekciót rendszeresen el kell végezni, ezért legalább kétévente fontos a szemvizsgálat. Forrás: egeszseg.origo.hu


Elejére


 

 

Asztigmia


A leggyakoribb látászavar, az emberek felének van kis mértékű asztigmiája.

Az asztigmiát a szem fénytörő közegeinek fénytörési hibája okozza. A szaruhártya felszíne nem sima, hanem az egyik átmérő irányában domborúbb, és a másik irányban laposabb. Az asztigmia homályos látást okoz, akár közelre, akár távolra néz a szem. Legegyszerűbben úgy ismerhető fel, hogy a c, b, d és egyéb gömbölyű betűk olvasása közben tévesztünk, bizonytalanok vagyunk.


Okai és következményei:


A szabályos asztigmia örökletes adottság, ami nem, vagy csak keveset változik. A szabálytalan asztigmiát okozhatja a szaruhártya sérülése, hegesedése, de kialakulhat szaruhártya-átültetés után is. A kismértékű asztigmia környezeti hatásokra vezethető vissza. Ha nem szembetegség okozza, akkor ez is csak keveset változhat, ami nem feltétlenül jelent romlást.

A kis mértékű asztigmiát a szem alkalmazkodása korrigálja. A nagyobb mértékű asztigmia a látászavaron kívül fejfájást, és a szem gyors fáradását okozza. Gyerekkorban, ha csak az egyik szem asztigmát, akkor a jól látó szem átveszi az asztigmás szem feladatát, és az ellustul, tompalátóvá válik. Időben végzett szűréssel ez is felismerhető.


Korrekciója:


Az asztigmia jól korrigálható cilinderes szemüveg lencsével, lágy tórikus kontaktlencsével.

Ezeket az eszközöket nehezebb megszokni, mint a csak közel- illetve távollátást korrigáló lencséket, mivel a tárgyak alakja is megváltozik, és a korrekció a térlátásra is kihat. A tudomány jelenlegi állása szerint a gyerekek asztigmiáját is javítani kell, mert így biztosítható, hogy jól lássanak. Náluk többnyire szemüveggel végzik a korrekciót. A szabálytalan asztigmia csak kemény kontaktlencsével korrigálható.

Elejére