Gyakori szembetegségek
Nem szembetegség, de megtéveszt minket.....
A szürkehályog a szemlencse maradandó elhomályosulása, mely jellemzően idősebb korban alakul ki. Előfordulhat sérülésből eredő, veleszületett, fizikai vagy kémiai behatás eredményeként is. Műtét nélkül vaksághoz vezet.
Az orvosi nyelv cataracta néven említi (ejtsd: katarakta), ez a görög eredetű szó azt jelenti: "fehér vízesés". Az ókori görögök úgy tartották, hogy a szürkehályog következtében kialakult homályos látás úgy érzékeltethető legjobban, mintha valaki egy vízfátyolon keresztül nézne.
Ha egyéb szembetegsége nincs, az elszürkült szemlencse eltávolításának általában akkor jön el az ideje, amikor látásának minősége korlátozni kezdi Önt mindennapi tevékenységének elvégzésében, a közlekedésben, olvasásban, autóvezetésben.
A szürkehályog tünetei
A tünetek első megjelenése olyan, mintha homályos, piszkos ablakon néznénk keresztül. A korábban éles képet homályosnak, az élénk színeket fakónak látjuk. Szürkületben fokozottan romlik a látásélesség, egyre erősebb szemüvegre van szükség, kialakulhat kettős látás, erős fény hatására káprázás jelentkezhet. Ezek a tünetek más, a szürkehályogtól eltérő szembetegség tünetei is lehetnek, ezért szemészeti vizsgálat szükséges a betegség megállapításához és a további teendők meghatározásához.
Milyen lehetőségek vannak a szürkehályog megszüntetésére?
Sajnos a szürkehályog kialakulását megelőzni nem lehet, gyógyszerekkel nem befolyásolható. Egyedüli eredményes gyógymódja, amellyel visszaállítható a látásélesség: az elszürkült szemlencse műtéti eltávolítása és egy korszerű műlencsével történő helyettesítése. A műlencsék rendkívül rugalmas és szövetbarát anyagból készülnek, melyet a szem reakciómentesen elfogad. A mai modern műlencséknek köszönhetően már nem csupán a szürkehályog kialakulása előtti látásélesség visszaállítására van lehetőség, hanem a korábbi fénytörési hiba korrigálására is. Ezzel csökken a bifokális, a távoli és az olvasószemüveg szükségessége.
Zöldhályog (glaucoma, glaukóma)
Nem gyógyítható, de kezelhető betegség, így ma már az általa okozott látásromlás, vakság is megelőzhető. A legfontosabb a probléma korai felismerése, amelyre a számítógépes látásvizsgálatnak köszönhetően igen kis elváltozások esetén is fény derülhet. Kérje üzletünkbe a fájdalommentes szemnyomás mérést az új automata non-contact tonométerrel!
Tiszaújvároson csak üzletünkben található meg a fájdalommentes szemnyomás mérésre alkalmas
non-contakt-tonometer
!
A legkorszerűbb érintés nélküli automata berendezés ami sürített levegőnyomással méri meg a szemnyomást a másodperc töredéke alatt.
A glaucoma (glaukóma) elnevezése az ókori gör ög "zöld szín" szóból ered, mely a zöldhályogos roham során kialakuló zöldes színű szaruhártya elváltozásra utalt.
A zöldhályog kialakulás ának során a sze mben találhat ó ún. csarnokvíz ter melődése és elfolyása közötti egyensúly felborul. A szemnyomás megemelkedik, ez pedig a szar uhárty a vizenyőjét és a látóidegfő vérellátási z avarát okozza. A vérellátási zavar következtében az ideghártya és a látó idegfő idegsejtei elpusztulnak. Bár a folyamattal visszafordíthatatlan látásromlás alakul ki, az időben felismert és kezelt betegség esetén ez a romlás megállítható.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A betegség 40 évnél idősebbek körülbelül két százalékánál jelentkezhet. Zöldhályog - bár a genetikai háttér még nem tisztázott - gyakran mutat családi halmozódást, ezért fontos a betegek családtagjait szűrni. Érdemes jobban odafigyelniük a látással kapcsolatos panaszokra azoknak, akiknél fennállnak az alábbi rizikótényezők.
• Emelkedett vagy ingadozó szemnyomás, szűk szemfenéki érhálózat.
• Családtagok körében előforduló zöldhályog.
• Idősebb életkor.
• Általános betegségek: érszűkület (arteriosclerosis), magas vérnyomás (hypertonia) és cukorbetegség (diabetes mellitus).
• Dohányzás, alkoholfogyasztás.
Mikor gondoljunk zöldhályogra?
Jellegzetes tünetek a szem és környékének fájdalma, szempirosodás, homályos látás, fényforrás körüli szivárványszerű karika látása.
Kifejezett szemnyomás emelkedés, a zöldhályogos roham esetén "kőkemény szem", elviselhetetlen fájdalom, hányinger, hányás, tágult szembogár, zöldes-szürkés szaruhártya észlelhető. Az esetek 90 százalékában azonban a zöldhályog lappangva, tünetmentesen alakul ki, ezért fontos a szűrés.
Milyen vizsgálatokra számíthat?
A szemész szakorvos számára a diagnózis felállításához a legfontosabb a szemen belül uralkodó szemnyomás, szembelnyomás (IOP - intraocular pressure vagy T - tensio). A szemnyomás normális tartománya 12-21 Hgmm, ennél magasabb nyomás zöldhályogra utalhat.
A csarnokvíz a csarnokzug felé vezetődik el, ezért fontos a csarnokzug felépítésének vizsgálata (gonioscopia) is.
A látóidegfő állapotára szemfenéki vizsgálattal is lehet következtetni, de pontosabb értéket kaphatunk a kritkus fúziós frekvencia (CFF) meghatározásával.
A látótérvizsgálatot (perimetria) ma már számítógéppel (computeres perimetria CP) végzik, így nagyon finom eltérésekre is igen hamar fény derülhet.
Mit lehet tenni a megvakulás elkerülése érdekében?
Az orvos által választott a kezelést a zöldhályog típusa határozza meg, célja azonban minden esetben a szemnyomás csökkentése, a látóidegfő keringésének javítása.
Mire kell Önnek figyelnie?
Mindig tájékoztassa háziorvosát a zöldhályogról, mivel a szemcseppek és a különböző gyógyszerek egymással kölcsönhatásba kerülhetnek! A cseppentés általános szabályait maradéktalanul be kell tartani, a megfelelő hatás elérésének feltétele a folyamatos cseppentés! Érdemes a szemcseppeket felbontást követően hűtőben tartani, és fontos a szavatossági idők, a javasolt dózis betartása. A kezelés egyszerűsítése miatt érdemes több hatóanyagot tartalmazó kombinált szemcseppet használni.
A szemnyomást ún. konzervatív úton szemcseppekkel, tablettákkal, esetleg infúzióval lehet csökkenteni. A cseppek egymással is kombinálhatóak. A zöldhályog bizonyos típusában a konzervatív terápia hatástalansága esetén lézeres és műtéti beavatkozásra van szükség, amely utat biztosít a csarnokvíz elfolyásának.
Mi a teendő roham során?
Mivel ez az állapot néhány óra alatt teljes megvakuláshoz vezethet, azonnal szemész szakorvoshoz kell fordulni! Ilyen esetben a szemnyomás minél gyorsabb csökkentése a cél. Kórházi kezelés szükséges vízhajtó infúziókkal, tablettákkal és szemcseppekkel. A roham elmúltával mindkét szemen érdemes lézeres vagy műtéti beavatkozást végezni a további roham megelőzése céljából.
(Dr. Juhász Levente, szemész szakorvos)
Időskori makula degeneráció (AMD)
A sárgafolt
A makula (sárgafolt) az éleslátás területe a szem ideghártyáján. A nyugati világ 65 év feletti lakossága körében az egyik leggyakoribb szembetegség, amely látáscsökkenéshez majd vaksághoz vezet, az időskori makuladegeneráció (AMD).
A 65 évesek majdnem 20%-a, a 75 évesek 30%-a és a 85 évesek 35 %-a szenved ebben a krónikus szembetegségben. Például a ~80 milliós Németországban ezek a magas számok jelenleg kb. 2 millió érintettet jelentenek, akiknek száma 2020-ig 6 millióra fog nőni. A betegség oka, amelyet főként az iparosodott országokban diagnosztizálnak, eddig még ismeretlen.
Az AMD-nál az érintett a makula, az éleslátás helye a recehártyán. Egy nagy fekete folt a látótér közepén lehetetlenné teszi az olyan mindennapi foglalatosságokat, mint az olvasás, TV nézés, autóvezetés. Eddig nem létezett olyan terápia, amely az AMD kifejlődését lassította vagy megelőzte volna.
Az eddigi ismeretek a következő lehetséges rizikófaktorokra utalnak:
• Dohányzás háromszorosára növeli az AMD kockázatát;
• Genetikus tényezők - az AMD-s emberek 60%-ánál egy vagy több családtag érintett;
• Intenzív és hosszabban tartó UV-fénybesugárzás (déli országokban és magas hegyekben);
• Mikrotápanyag hiány.
Kialakult önnél AMD? Vizsgálja meg szemét az Amsler-ráccsal!
Az időskori makula degeneráció az időskori vakság leggyakoribb oka. Az AMD a retina központi részét támadja meg és a beteg fokozatosan elveszíti központi éleslátását. A látómező központi részén jelentkező homályos folt vagy eltorzult kép, elgörbülő vonalak a makula degeneráció első tünetei lehetnek. Az alábbi Amsler-rács segítségével elvégezhet egy gyors tesztet, hogy megtudja, önt is érinti-e az AMD.
Az Amsler-rács használata:
• Világos helyen
- tartsa fel magától 30-40 cm-re a rácsot,
- és viseljen szemüveget, amennyiben szemüveges.
• Takarja le az egyik szemét, a másikkal pedig nézzen a központi pontra.
• Figyelje meg, hogy lát-e rendhagyó formákat, hullámokat, görbe vonalakat, hiányzó négyzeteket.
• Ismételje meg a másik szemével is.
A teszt közben a négyzetrács mind a négy sarkát látnia kell.
Amennyiben a rácsszerkezetet nem látja egységesnek, görbe vonalak jelentkeznek vagy hiányoznak egyes részek, forduljon szemész szakorvoshoz. A rács normálistól való bármilyen eltérése kialakuló AMD-re utalhat. Vegye figyelembe, hogy az Amsler-rács már csak az előrehaladott makula degenerációt tudja kimutatni! Így ha nem is látott elváltozást az Amsler-rácsban, akkor is keressen föl szemész szakorvost, ha ön 50 év fölötti és érvényes önre a rizikófaktorok bármelyike (dohányzás, túlsúly, szegényes étrend, túlzott napfényen való tartózkodás).
Optikai furcsaségok, érdekességek
Foltok a kereszteződésben:
Mennyi sötét, és világos pötty van?
A négyzetek sarkainál foltokat látunk, pedig azok a valóságban nincsenek ott.
Sötétebb, világosabb? Melyik négyzet a nagyobb?
Térbeli helyzet megvilágítás szerint:
Másként látjuk, ha úgy gondoljuk, hogy a lemezt alulról világítjuk meg.
Mivel azonban tapasztalataink szerint a fény "felülről" érkezik, úgy érezzük, hogy a páratlan sorok domborúak, a párosak homorúak.
Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes?
A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének
Zöllner illúzió
Az ábrán látható négyzetek oldalai egymással párhuzamosak, bármennyire is nem úgy tűnnek.
Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy agyunk néha a görbe vonalaknál is gondban van.
Kövesse végig az ujját a spirálon. Vagy mégsem spirál?
Ha összehasonlítja a két ábrát láthatja, hogy a felső ábrán a köröket kisebb körívekből rakták össze, aminek olyan hatása van, mintha spirált látnánk.
Az itt látható két szobát úgy építették, hogy a szemlélő számára minkét oldal ugyanolyan magasnak tűnjön. A furfang az, hogy az egyik oldal jóval magasabb, de mivel sokkal hátrébb van, hasonló nagyságúnak érzékeljük.
Ames szoba, Párizsi szoba
Az emberi agy képes arra, hogy emlékek segítségével felismerjen alakokat. Ami első ránézésre csak sötét foltok egyvelege, későb kiderül, hogy a kép egy szaglászó dalmatát ábrázol.
A most következő néhány képen olyan dolgokat látunk, amik valójában nincsenek is ott.
A vonalak kereszteződésében nincsenek is körök.
Nemlétező háromszög, kocka, csillagok.
A színmélység érzékelése nagyban függ a környezettől.
Hány szín van a képen? Valójában csak 3. Egy zöld, egy piros, és egy fehér. A zöldet piros környezetben mégis sötétebbnek látjuk. Egy "mozgós" illúzió:
Koncentráljunk a középen lévő fekete pontra, majd közeledjünk - távolodjunk.
Végül: ha fél percig nézzük az ábrát, és utána egy fehér felületre tekintünk, egy arcot látunk
forrás: www.latasellenorzes.hu