Szemész szakorvosi magánrendelés

Üzletünk alagsorában egy korszerû szemészeti magánrendelõ várja a pacienseket.

A szemészeti szakvizsgálatokat három szemész szakorvosból és egy optometristából álló csapat látja el.

Szemész szakorvosaink neve és rendelési idejük Tiszaújvárosban:

Szemész szakorvosaink neve és rendelési idejük Miskolcon:

Szemész szakorvosi vizsgálat tartalmazza:

-         visus vizsgálat

-         réslámpa vizsgálat, a szem elülsõ szegmens vizsgálata

-         szemfenék vizsgálat, a szem hátsó szegmens vizsgálata

-         szükség esetén színlátás vizsgálat

-         szükség esetén Amsler – rács alkalmazása

-         fájdalommentes szemnyomás mérés non-contakt tonométerrel

-         Plus-Optix automata skiszkóp vizsgálat 6 hónapos kortól, törõerõ meghatározással

-         gyerek szemészeti vizsgálat pupilla tágítással ( egyedi vizsgálat)

-         szemüveg felírás

-         szükség esetén recept felírás

-         szükség esetén idegen test eltávolítás

-         szükség esetén befelé forduló szempilla eltávolítás

-         computeres vizsgálat, automata ref-keratométerrel: törõerõ, szem átmérõ és görbület meghatározással

-         kontaktlencse vizsgálat + kontroll biztosítása (egyedi vizsgálat)

-         ingyenes próba kontaktlencse biztosítása

-         50/1999. (XI.3.) EüM rendelet szerinti szemészeti szakvizsgálat

De mit is jelent egy EüM rendelet szerinti szemvizsgálat, szemüvegkészítés és annak a dolgozóra vonatkozó kedvezõ megitélése?

Érdemes átolvasnia mit és hogyan is kellene biztosítani egy monitoros munkakörben dolgozó számára…

Nézzen utána, hátha kap Ön is támogatást szemüvege elkészítéséhez munkáltatójától!?

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyõ elõtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következõket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -

a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejébõl legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyõs eszközt használ, továbbá

b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következõ gépeket, illetõleg eszközöket mûködtetõ (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:

a) a jármûvek vagy munkagépek vezetõ-, illetve kezelõfülkéi,

b) a szállítóeszközökön lévõ számítógépes rendszerek,

c) az elsõsorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,

d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,

e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek - azok közvetlen használatát biztosító - kisméretû, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyõvel vannak ellátva, továbbá

f) az "ablakos írógépek" elnevezésû, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) képernyõs eszköz: számjegy-, betû-, grafikus képsorokat képernyõn megjelenítõ készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,

b) képernyõs munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyõs eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyûzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.

3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyõs munkahelyen történõ munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenõrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok elõfordulását:

a) látásromlást elõidézõ tényezõk,

b) pszichés (mentális) megterhelés,

c) fizikai állapotromlást elõidézõ tényezõk.

4. § A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyõ elõtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyõ elõtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

5. § A munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, õt látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló - a külön jogszabály szerinti idõszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenõen - köteles e vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, aki indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyõ elõtti munkavégzéshez nem megfelelõ, a munkáltató a munkavállalót - a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelõen - ellátja a szükséges, a képernyõ elõtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

7. § Az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredõ költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetõk.

8. § A képernyõs munkahely kialakításának követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenõrzésérõl az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gondoskodik.

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba, egyidejûleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti.

(2) A 6. § szerinti rendelkezéseket 2001. december 31-tõl kell alkalmazni. A 6. § szerinti külön jogszabály 2001. január 1-jéig kerül közzétételre.

(3) A 2001. január 1. napját követõen létesített új képernyõs munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek.

(4) A 2001. január 1. napját megelõzõen létesített képernyõs munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelõ betûkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követõ tizenharmadik hónap elsõ napjától kell biztosítani, hogy ezen betûkészlet a képernyõn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.

(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjérõl a képernyõ elõtt végzett munka esetén címû, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.

Melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez

A képernyõs munkahely kialakításának minimális követelményei

1. BERENDEZÉSEK

1.1. Általános rendelkezés

A képernyõs berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerû használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

1.2. Képernyõ

a) A képernyõn megjelenõ jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelõ méretûek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelõ térközzel.

b) A képernyõn megjelenõ kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad elõfordulnia.

c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.

d) A képernyõ a használó igényeinek megfelelõen legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthetõ.

e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.

f) A képernyõ legyen mentes olyan tükrözõdéstõl és fényvisszaverõdéstõl, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.

1.3. Billentyûzet

a) A billentyûzet legyen dönthetõ és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.

b) A billentyûzet elõtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelõ kezét és csuklóját megtámaszthassa.

c) A billentyûzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverõdés elkerülése érdekében.

d) A billentyûkön lévõ jelek egymástól könnyen megkülönböztethetõek és a munkahelyzetbõl jól olvashatóak legyenek.

1.4. Munkaasztal vagy munkafelület

a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverõ felületû és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyûzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthetõ.

1.5. Munkaszék

a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyû, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét.

b) A szék magassága legyen könnyen állítható.

c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthetõ.

d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.

2. KÖRNYEZET

2.1. Térkövetelmények

A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendõ tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

2.2. Megvilágítás

a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítõ megvilágítást és megfelelõ kontrasztot a képernyõ és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.

b) A képernyõre és más munkaeszközökre vetõdõ, zavaró tükrözõdést és fényvisszaverõdést oly módon kell megelõzni, hogy a képernyõs munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és mûszaki jellemzõivel.

2.3. Tükrözõdés és fényvisszaverõdés

a) A képernyõs munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetszõ falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverõdést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elõ tükrözõdést a képernyõn.

b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelõ rendszerével kell ellátni, hogy a képernyõs munkahelyre esõ nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.

2.4. Zaj

A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

2.5. Klíma

a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségû hõt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon.

b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hõhatásoktól és az asztal alatt hõt termelõ berendezésektõl.

2.6. Sugárzás

Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyõs munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:

a) a szoftver feleljen meg a feladatnak,

b) a szoftver minden betût a magyar helyesírásnak megfelelõ formában jelenítsen meg a képernyõn és a nyomtatásban,

c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelõ ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvû súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minõségi ellenõrzési lehetõséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,

d) a rendszerek a képernyõ elõtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,

e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,

f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükrõl.

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 3/2002. (VIII.30.) EszCsM rendelete
11/15/2002

A rendelet elõírja a (számítógépes) képernyõs munkakörben dolgozó munkavállaló részére a munkáltató által biztosítandó (kifizetendõ) vizsgálatot és szemüvegvásárlást

a képernyõ elõtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: MVT) 88.§-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következõket rendelem el:

1. §

A képernyõ elõtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl szóló 50/1999. ( XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõ c) és d) pontokkal egészül ki:

(2. § E rendelet alkalmazásában: )

"c) képernyõs munkakör: olyan munkakör, amely a munka vállaló napi munkaidejébõl legalább négy órában képernyõs munkahelyen képernyõs eszköz használatát igényli, ideértve a képernyõ figyelésével végzett munkát is;

d) képernyõ elõtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: e szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyõ elõtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerû használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyõ elõtti munkavégzéstõl függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét."

2.§

Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. § (1) A munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, õt szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló - a külön jogszabály szerinti idõszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenõen - köteles e vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos (a továbbiakban: orvos) végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

(2) Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál mûködõ orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyõ elõtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a, képernyõ elõtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevõ munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékû leírását.

(3) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:

a) a 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínûsége esetén,

b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell különbözõ távolságban lévõ tárgyakra fókuszálnia,

c) Az elõzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyõ elõtti munkát nem végzett.

(4) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínûsége áll fenn."

3.§

Az R. a jelen rendelet 1-2, számú mellékleteivel egészül ki, egyidejûleg az R. mellékletének megjelölése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"3. számú melléklet az 50/1999. ( XI. 3.) EüM rendelethez"

4.§

(1) Ez A rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg

a) az R. 6.§-ában a "a munkáltató munkavállalót -a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelõen - ellátja a szükséges" szövegrész helyébe az. "a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges" szövegrész lép,

b) az R. 8. §-ában a "melléklete" szövegrész helyébe a "3. számú melléklete" szövegrész lép.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) az R. 10. §-ának (2) bekezdése,

b) a képernyõ elõtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl szóló 50/1999. (X1. 3.) EüM rendelet módosításáról szóló 47/2001. ( X1I. 23.) EüM rendelet.

Dr. Csehák.Judit s. k.

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

2. számú melléklet a 3/2002. (VIII.30.) ESzCsM rendelethez

" 2. számú melléklet az 50/1999. (Xl. 3.) EüM rendelethez

A képernyõ elõtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltérések

- Presbyopia
- Akkomodációs zavarok
- Hypermetropia
- Állandó kontaktlencse viselése, 45 év felett - Komfortos binokuláris látás hiánya
- Fiatalkori rejtett fénytörési hiba"